Mi is ez? Ez igzából egy igen könnyen elkészíthető mellékfogás, tofuból (szójababsajtból, szójababtúróból, nevezzük, aminek nevezzük). Mellékfogás, mert japánban ez a szokás, persze a tradícionálisan étkező családokban. (Arrafelé is hódolnak a gyorséttermek.)
Mivel a fényképező most nem volt nálam, meg sajnos nem ,,otthon otthon" vagyok, így ,,itt otthon", ahol ideiglenesen lakom, nincs sok lehetőség az esztétikus tálalásra. Szóval fotó nélkül jobb is talán. :D
Hozzávalók (1 személyre): fél tasak tofu, 1 dl dashi alaplé, 1/3 dl szójaszósz, 1 tk. mirin, víz a tofu főzéséhez, miszó paszta egy kevés a főzővízbe
Elkészítés: Nagyon egyszerű, legalább anyita, mint az egész japán konyha. A tofuról leitatjuk a levét egy papírtörlő segítségével, de persze szalvétát is lehet a folyamathoz használni. Felvágjuk a fél tofut kis téglalap felületű darabokra, lehetőleg egyformák legyenek. Felforraljuk a miszós vízet, és bele tesszük a tofudarabokat. Kb. 5 percet forraljuk, vagy 8 percet is lángon tartjuk. Mikor kész, a túzhelyen helyére mehet is a következő lábas, amiben megmelegítjük a dashi alaplé, a szójaszósz és a mirin keverékét. Ha kész, el is zárhatjuk a gázt. Kiöntjük a mártogatóst egy kisebb szószos tálkába, kiszedjük a tofudarabokat a vízből egy tálkába.
Az egész mellé persze mi illik? Rizs, finom ragadósan, megszorva gomasio-val (feketeszezámos só).
Egyszerűen csak megmártogatjuk a tofudarabokat a mártogatósban és esszük is.
Egyszerű, könnyű, finom. Kicsit inkább tavaszi ételnek gondolom.
